NEMZETKÖZI KERESŐ

ÜGYNÖKLISTA.HU
 

Nem indítanak eljárást a kényszervallató CIA-ügynökök ellen
  

Az Obama-kormány nem indít eljárást a terrorista gyanús személyekkel szemben vízbefojtást szimuláló vallatást és egyéb kemény technikákat alkalmazó CIA-ügynökök ellen - közölte csütörtökön Eric Holder igazságügy-miniszter.

 Ez az első hivatalos nyilatkozat arról, hogy a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) érintett alkalmazottainak nem kell aggódniuk az egykori vallatások miatt.

Holder világossá tette: nem emelnek vádat a titkos vallatási programokban részt vevő CIA-ügynökök ellen, mivel a Bush-kormány igazságügyi állásfoglalásai alapján cselekedetük annak idején jogszerűnek volt tekinthető.

 

Barack Obama elnök már január végi beiktatása előtt jelezte, hogy valószínűleg nem indítanak bűnügyi eljárást a vallatók ellen.

A CIA eddig három, kiemelten veszélyesnek tekintett terroristagyanús személy kapcsán ismerte be, hogy a vízbefojtást szimuláló, fullasztásos vallatási módszert alkalmazták 2002-ben és 2003-ban, méghozzá az akkori Fehér Ház és igazságügy-minisztérium engedélyével.

 

Emberi jogvédő csoportok Obama megválasztása óta sürgették a felelős CIA-ügynökök felelősségre vonását azon vallatási technikák miatt, amelyekről már az Obama-kormány több tagja is kijelentette, hogy kínzásnak minősülnek.

Korábban Leon Panetta, a CIA új igazgatója is közölte, hogy kínzásnak tekinti ezeket a kegyetlen technikákat, de leszögezte, nem a tisztogatás a feladata és nem bocsátja el azokat a hírszerzési vezetőket, akiknek szerepük volt a terrorgyanús személyek bebörtönzési és kihallgatási programjában.

A Fehér Ház ugyancsak csütörtökön bejelentette: nyilvánosságra hoz olyan korábbi feljegyzéseket, amelyeket a Bush-kormány a kemény kihallgatási technikák igazolására használt. A dokumentumokat - amelyek egy részét biztonsági okokból kitakarják - egy peres ügy kapcsán teszik közzé.

A jogi emlékeztetők - amelyeket az igazságügyi tárca készített 2002-ben, illetve 2005-ben - drámai részletességgel írnak le tucatnyi, a terrorgyanús foglyokkal szemben alkalmazandó vallatási technikát. A módszerek között szerepelt, hogy hosszú ideig meztelenül vagy fájdalmas álló pozícióban tartották az őrizeteseket, és nem adtak nekik szilárd ételt. Vallatási módszer volt az is, hogy a foglyokat verték és rugdosták, celláját sokáig hidegen tartották, alvásmegvonást alkalmaztak, továbbá a foglyok családja elleni akciókkal fenyegettek. Nem engedték viszont, hogy a rabok testhőmérséklete és a kalóriabevitel egy bizonyos szint alá essen, nehogy a foglyok maradandó károsodást szenvedjenek. Forrás: index.hu

 

AZ OLDAL KÖZZÉTEVŐJE NEM ÁLLÍTJA, HOGY AZ ALANT FELSOROLT EMBEREK AZ ALANT FELSOROLT TITKOSSZOLGÁLATOK TAGJAI.

AZ OLDAL TARTALMA NEM IRÁNYUL SEMMIFÉLE IZGATÁSRA. GYŰLÖLETKELTÉSRE AZ OLDAL ELKÉSZÍTŐJÉNEK SZÁNDÉKA SZERINT NEM ALKALMAS. 

AZ OLDAL TARTALMA a www.lakatospal.hu oldalon MEGTALÁLHATÓ, ONNAN CSUPÁN EGYSZERŰ ÁTVÉTEL.

 

Tisztelt Szerkesztőség!


Tájékoztatjuk önöket, hogy birtokunkba jutott egy olyan valótlannak tűnő - mellékelt - lista, amely alapján esetlegesen feltételezhető a gyanú, hogy becsületes közszereplők és felelős állami vezetők egy másik ország hírszerző szolgálatának, illetve különböző szervezeteknek dolgoztak. Ezekről a listán szereplőkről mi feltételezni sem tudjuk, hogy esetleg idegen érdekeket szolgáltak volna, ezért az igazság megnyugtató kiderítése érdekében kérjék olvasóikat, hogy a nevek szerint jelezzék a témával kapcsolatos információikat és véleményüket. Javasoljuk, hogy szerkesztőségük a lista közlését csak közvélemény kutatásnak szánja és semmiképpen se azonosuljanak a lista eredeti készítőivel, ezt mi sem tesszük egészen addig, ameddig az olvasók konkrét adatokkal nem erősítik meg a feltevést.
Szeretnénk, ha az '50-es évektől a napjaink közszereplőiről a birtokunkba jutott listát ugyanúgy nyilvánosságra hoznánk, mint az eddig - fejléc, iktatószám és aláírás nélkül - megjelent, úgynevezett ügynöklistákat.


Íme a lista:


1. Aczél (Appel) György (Budapest, 1917. 08. 31.)

Az MSZMP KB titkára, a PB tagja, miniszterelnök- helyettes, feltételezett külföldi szervezet , a továbbiakban felt.szerv. : a Szabadkőműves Páholynak és a bécsi cionista szervezetnek a tagja

2. Aczél (Acsádi) Endre

MNVK-2 Csf-ség, a Katonai Hírszerzés főtisztje, sajtó attasé, a NAP-TV szerkesztő riportere, felt. szerv. : Moszad

3. Andics Erzsébet (Berei Andorné, Budapest, 1902. 06. 22.) történész, MSZMP pártfunkcionárius , felt. szerv. : KGB

4. Annus Antal (Békéssámson, 1941. 01. 23.) , az Egyesített Tiszti Iskola elvégzése után a szovjet Vörös Hadsereg Vk. Akadémián szerzett diplomát, majd a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára lett, felt.szerv.: GPU

5. Apró Antal (Szeged, 1913. 02. 08.), a Magyar Forradalmi Munkás Paraszt-kormány tagja, az MSZMP PB tagja, miniszterelnök helyettes, majd az országgyűlés elnöke, felt. szerv.: KGB

6. ifjabb Apró Antal, a BM III/II-1 o. kémelhárítója volt, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök feleségének nagybátyja, egyben a kormányfő tanácsadója is, felt. szerv. Moszad, KGB

7. Barabás János (Bp. 1947. 06. 25.) 1982-től az MSZMP KB agit.prop.o. helyettes vezetője, ő foglalkozott a külföldi sajtónyilvánosság alakításával, KB tag, majd ideológiai titkár, felt.szerv.: KGB

8. Bárd András (Blau Ármin) /Bp. 1900. 02. 16./ az 1919-es Vörös Hadseregben szolgált, az MKP újpesti pb titkára, majd 1956 után az MSZMP KB munkatársa, felt.szerv.: KGB

9. Benke Valéria (Gyönk, 1920. 07. 26.) 1941-től tagja a kommunista pártnak, 1943-ban együttműködik Tito partizánjaival, az MSZMP KB tagja, a Magyar Rádió elnöke, miniszter, stb., felt.szerv.: jugoszláv hírszerzés és a KGB

10. Baló György, a BM III/I csf. hírszerzője volt, a washingtoni magyar nagykövetség sajtó attaséja, TV hírigazgató, majd szerkesztő-riporter, stb. felt.szerv.: CIA és Moszad

11. Berecz János (Ibrány, 1930. 09. 25.) , 1963-ban került ki Moszkvába aspirantúrára, az SZKP KB társ.tud. akadémiáján lett kandidátus, az MSZMP pb tagja, a KB titkára, stb. felt.szerv.: KGB

12. Berend T. Iván (Bp. 1930. 12. 11.), MSZMP KB tagja, az MTA elnöke, az 1970-es évek végétől a nyugati kapcsolatait erősítette, a Royal Historical Society tagja, a New York-i St. John Egyetem doktora, stb, felt.szerv.: CIA

13. Biszku Béla (Márok, 1921. 09. 13.), az MSZMP KB és PB tagja, belügyminiszter, majd KB titkár, felt.szerv.: KGB

14. Borbély Sándor (Nagybún, 1931. 12. 12.), a pártfőiskolát Moszkvában végezte el, a KISZ bp-i titkára, majd KB titkár, munkásőr altábornagy, a Munkásőrség országos parancsnoka, felt.szerv.: KGB

15. Baja Ferenc (Kecskemét, 1955. 07. 04.) 1988-től MSZMP tag, az MSZP alapító tagja, amelynek különböző tisztségeit töltötte be, jelenleg a kormány államtitkára, a „zsurki vodkagyár" témában indított vizsgálat egyik főszereplője, felt.szerv.: KGB

16. Bába Iván (Teplice, 1950. 06. 25.), 1988 decemberéig az FKGP-ben tevékenykedik, majd külügyminisztériumi államtitkár, később Varsóban nagykövet, felt.szerv.: szlovák hírszerzés

17. Békesi László (Győr, 1942.) , az MSZMP bp-i bizottságának gazd.pol. titkára, majd pénzügyminiszter, felt.szerv.: Szabadkőműves Páholy

18. dr. Bauer Miklós , az ÁVH alapítója, majd vizsgálótisztje, akinek a felesége is itt dolgozott, mint ÁVH-s főhadnagy, felt.szerv.: KGB

19. Bauer Tamás (Bp. 1946. 05.06.), az MTA közg.tud bizottságának tagja, kezdettől fogva kapcsolatban állt a demokratikus ellenzékkel, alapító tagja az SZDSZ-nek, annak gazd-pol. szakértője, ogy-i képviselő, felt.szerv.: Moszad

20. Csáki Sándor (Újpest, 1931. an.Dicher Regina), az Újpesti Dózsa SC alelnöke, majd a BM sajtóosztályának vezetője volt, felt.szerv.: Moszad

21. Czinege Lajos (Karcag, 1924. 03. 24.) , az MKP KB adm.o.vezetője, 1957-ben ő szervezi a „pufajkás" karhatalmat, az MSZMP KB tagja, honvédelmi miniszter volt, felt.szerv.: KGB

22. dr. Danis György (Kéty, 1945.06.15.) , körzeti orvos, 1987-től részt vett néhány politikai kezdeményezésben, az SZDSZ alapító tagja, 1990-től ogy-i képviselő, felt.szerv.: CIA

23. Demszky Gábor (Bp. 1952.) , SZDSZ alapító, volt a párt ügyvivője, ogy-i képviselő, Bp. főpolgármestere, felt.szerv. CIA, Moszad

24. Farkas Mihály (Lőwy Wolff Hermann) (Abaújszántó , 1904.07.18.) Moszkvában a Komintern titkára, majd az MKP főtitkár -helyettese, volt honvédelmi miniszter, felt.szerv.: KGB

25. Fekete János (Bp.1918. 09. 04. an: Fuchs Regina), 1945. előtt tagja a Szu KP-nak, az MKP, majd az MSZMP pártmunkása, ogy-i képviselő, az MNB első elnökhelyettese, stb. felt.szerv.: Szabadkőműves Páholy, KGB, Moszad

26. Fenyő János, a VICO sajtóbirodalom volt tulajdonosa, felt.szerv.: Moszad

27. Fodor Gábor (Gyöngyös, 1962. 09. 27), a Fidesz egyik alapítója, 1990-ben Fidesz listán ogy-i képviselő, 1993. novemberétől SZDSZ tag, jelenleg elnök szeretne lenni, felt.szerv.: Moszad

28. Gerő Ernő (Tergebec, 1898. 07. 08.) , a Komintern munkatársa, a szovjet GPU (a továbbiakban orosz katonai hírszerzés) spanyolországi rezidense, majd az MKP első titkára és miniszter, feltl. szerv. még: KGB

29. Grósz Károly (Miskolc, 1930. 08.31.) az MSZMP KB ov.-je, Pb tag, miniszterelnök, MSZMP főtitkára, felt.szerv.: KGB

30. Győri Imre (Hódmezővásárhely, 1924. 04. 21.), az MSZMP KB titkára és PB tag, felt.szerv.: KGB

31. Haraszti Miklós (Bp. 1945) a „Beszélő" szamizdat egyik szerkesztője, az SZDSZ alapítója, ogy-i képviselő volt, felt.szerv.: Moszad

32. Hodosán Róza, (Dabas, 1945) , a „Beszélő" egyik készítője, egy évet az USA-ban töltött ösztöndíjasként, az SZDSZ alapító tagja, ogy-i képviselője volt, felt.szerv.: CIA Moszad;

33. Horn Gyula (Bp. 1932. 07.05), Rosztovban, a pártfőiskolán tanult, pufajkás karhatalmista, aki részt vett az '56-os forradalom leverésében, az MSZMP KB ov-je, külügyminiszter, az MSZP elnöke és miniszterelnök volt, felt.szerv.: Szabadkőműves Páholy, KGB

34. dr. Kapolyi László, a moszkvai Bányászati Egyetem díszdoktora, 1976-tól nehézipari miniszter volt, az MSZMP KB tagja, jelenleg ogy-i képviselő, a szovjet államadósság aktív lebonyolítója, felt.szerv.: KGB és GPU

35. Kárpáti (Kurely) Ferenc (Putnok, 1926. 10. 16.) politikai főcs.főnök, majd honvédelmi miniszter, felt.szerv.: GPU, KGB

36. Keleti Ferenc (Losonc, 1910. 12.08.), „Kricsanov" orosz partizándandár politikai komiszárja, MDP adm.o.vezetője, majd nagykövet, felt.szerv.: GPU, KGB

37. Keleti György (Losonc, 1946. 05. 18.), 1969-ben végezte el a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolát, majd a Zrínyi Miklós KA hallgatója, KISZ vezetőként dolgozott, a HM Sajtóosztályának vezetője, majd szóvivője, az MSZP színeiben ogy-i képviselő, volt honvédelmi miniszter, jelenleg az ogy. honvédelmi bizottságának elnöke, felt.szerv.: KGB

 38. Korom Mihály (Mindszent, 1927. 10. 09.), az MSZMP PB tagja és a KB titkára, igazságügyi miniszter, felt.szerv.: KGB

39. Kőszeg Ferenc (Bp. 1939. 04. 26.), 1981-től a „Beszélő" szerkesztője, majd főszerkesztője, az SZDSZ egyik alapítója és ogy-i képviselője, felt.szerv.: CIA

40. Ladvánszky Károly (Szeged, 1928. 04. 11.), az MKP tagja, a rendőrségnél különféle vezető beosztásokban dolgozik, 1956-ban tért vissza a Szu-ból, rendőr altábornyagy, belügyminiszter helyettes, a Szovjet Milicia Kiváló Dolgozója érem tulajdonosa, felt.szerv.: GPU

41. Lasz György (1947.01.17.) rendőrtiszt, a BM sajtóosztály vezetője, majd az In-Kal Security ügyvezető igazgatója volt, felt.szerv.: Moszad

42. Nagy Lajos (1939. 01. 02.), a BM III/I-2 o. vezetője volt, '90 után pár hónapig a Nemzetbiztonsági Hivatal igazgatója, az általa létrehozott S-komplex és Kockázat nevű cégekben tevékenykedik Vajda József, Somogyi Tamás volt elhárító tiszt, valamint Derce István és Meruk József volt hírszerzők, felt.szerv.: Moszad

43. Németh Miklós (Monok, 1948.) MSZMP KB gazd.pol.o. munkatársa , majd ov., 1987-ben a KB titkára, majd a Minisztertanács elnöke, az MSZP orsz. eln. tagjává választották, amiről rövid időn belül lemond, felt.szerv.: CIA

44. Pető (Richtmann) László (Bp. 1914 .04.12.), ÁVH-s alezredes, '56 után a Határőrségnél teljesít szolgálatot, majd munkásőr pk., felt.szerv.: KGB 45. dr. Pető Iván (Bp. 1946.08.29.), az SZDSZ alapító tagja, szóvivője, majd pártelnöke, a parlament frakció vezetője is volt, felt.szerv.: Moszad 46. Péter Gábor, Eisenberger Benjámin, Újfehértó, 1906. 05.18.), az ÁVH parancsnoka, felt.szerv.: GPU

47. Rajk László (Bp. 1949.), a demokratikus ellenzék egyik alapítója, a szamizdat központ létrehozója, az SZDSZ alapító tagja, felt.szerv.: Moszad

48. Rajnai (Reich) Sándor (Bp. 1922. 08. 25.), ÁVH-s alezredes, majd '56 után rendőr vezérőrnagy, a BM III/I csf vezetője, később moszkvai nagykövet, felt.szerv: GPU

49. Révész (Reisch) Géza (Sátoraljaújhely, 1902. 08. 31), a szovjet hadsereg komiszárja volt, 1945 után honvéd tábornok, honvédelmi miniszter, hírszerző főnök, majd moszkvai nagykövet, felt.szerv.: GPU

50. Uszta Gyula (Nagygót, 1914. 06. 22.), szovjet partizán pk., az '50-es években honvédelmi miniszter helyettes, felt.szerv. GPU

51. dr. Vida Ferenc („Tunisz"), 1934-ben Tel-Avivban a zsidó komm.párt tagja lett, ezt követően részt vett a magyar kommunista mozgalomban, az IM főosztályvezetője, majd a Legfelsőbb Bíróság tanácsvezetője, felt.szerv.: KGB és Moszad

52. dr. Gyekiczky András – Moszad - 1994. májusától a Belügyminisztérium kabinet vezetője, ő felügyelte, hogy a minisztérium munkája az SZDSZ érdekeinek megfelelően történjen. Kiemelt feladataként kezelte az Állambiztonsági Nyilvántartásnak az SZDSZ-esek érintettsége szerinti átvizsgálását, Tyekvicska Árpád közreműködésével. A nyilvántartóban dolgozók véleménye szerint valósággal „kiherélték” az állambiztonsági nyilvántartás azon anyagait, amelyekben SZDSZ-esek szerepeltek. Ezen kalózakcióban az SZDSZ több vezetője, még Demszky Gábor is részt vett, aki ezt a törvénytelenséget kifogásolni merte, azt egyszerűen „kirúgták”.

53. Harangozó Szilveszter – KGB és Moszad – (1920. 01.25.) Az 1950-es években Péter Gábor titkárságán dolgozott, mint ÁVH-s százados, majd aktívan részt vett az ’56-os forradalom leverésében. Először BM III/III. Csoportfőnökség vezetője, majd BM III-as főcsoportfőnök és belügyminiszter helyettes. 1988. december 31-ig a felesége volt a BM Állambiztonsági Nyilvántartó vezetője, de nyugdíjazása előtt egy hónappal. Aczél György utasítására – egymás között csak Rita akciónak nevezett bizalmas átvizsgálás alkalmával – kiszedték a nyilvántartóból az alakuló SZDSZ jelentősebb személyeire vonatkozó és a Moszad érdekeit veszélyeztető anyagokat.

54. Kende János – Deuxiéme Bureau (francia titkosszolgálat) – Párizsi állandó lakással rendelkező filozófia professzor. Az utóbbi időben Magyarországon, mint közíró tevékenykedik.

55. Kenedi János – Moszad – Történész és levéltári kutató, aki jelenleg a Nyilvánosság Klub vezetőségének tagja. A „rendszerváltozás” előtti állambiztonsági anyagok teljes nyilvánosságra hozatala mellett száll síkra, de több olyan szakértő segíti a munkáját, aki előzőleg aktívan részt vett az SZDSZ-esekre vonatkozó operatív anyagok állambiztonsági nyilvántartásból való kiszedésében. Közéjük tartozott többek között Tyekvicska és Gyekiczky is.

56. Kis János – szabadkőműves páholy – CIA – 1943-ban született, 1967-ben az ELTE BTK-n szerzett filozófus diplomát, a demokratikus ellenzék egyik szervezője, az SZDSZ első elnöke. A New York-i Új Társadalomtudományi Főiskola vendégtanára is volt 1988-ban. A szabadkőművesek Martinovics páholyának tagja.

57. Kovács László – KGB – (1939. Budapest) 1968-ban szerez egyetemi diplomát a Marx Károly. Közgazdaságtudományi Egyetemen. Az MSZMP KB Külügyi O-nak h.vezetője, 1986-tól külügyminiszter helyettes, majd külügyi államtitkár. Munkája során szoros kapcsolatban állt a Szovjetunió bp-i nagykövetségének szakreferensével. 1994-től külügyminiszter, majd az MSZP elnöke. Jelenleg az Európai Unió egyik biztosa.

58. Lakatos Ernő – GPU és KGB – az 1950-es években, mint alezredes a Néphadsereg című újság főszerkesztője volt, Ebben a szerkesztőségben hadnagyként dolgozott Vitray Tamás is. Lakatos Ernő aktívan részt vett az 1956-os forradalom leverésében, majd az MSZMP KB agit.prop. o-nak vezetője, később berlini nagykövet.

59. Liszkai László – Deuxiéme Bureau – újságíró és szerkesztő riporter, az MNVK-2 Csoportfőnökség hírszerző tisztje volt, több évig dolgozott külföldön is. Az 1990-es évek elején az RTL Klub egyik vezetője, majd adócsalás miatt elítélték és börtönbe csukták.

60. Meruk József – KGB és Moszad – az édesapja Meruk Vilmos a spanyol polgárháborúban, mint szovjet GPU-s vett részt. Meruk József pedig a BM III/I-es Csoportfőnökség hírszerzője volt, mint titkos munkatárs. Moszkvában, amikor az egyik napilapunk tudósítójaként dolgozott, ismerkedett meg egy KGB-s hölggyel, akit feleségül is vett. Eztán a KGB-s feleségével Madridban, mint az MTI tudósítója dolgozott. A „rendszerváltozás” után itthon újságíróskodott, 1993-ban a Kurír főszerkesztő-helyettese, 1998-ban pedig a Reformnál dolgozott. Jelenleg a kormány nemzetbiztonsági és sajtó tanácsadója, fizetést, mint a Mezőgazdasági Minisztérium vezető főtanácsadója kap. Háttérből ő irányította a gazda demonstrációval kapcsolatos kormányzati sajtómunkát, de az ő nevéhez fűződik egy-két volt ügynök, illetve az ügynöklista nyilvánosságra hozatala is.Meruk közreműködik az „Index” szerkesztésében is.

61. Mécs Imre (1933. Bp.) – Intelligence Service (angol titkosszolgálat) – A BME-en tanult, 1957-ben letartóztatták és az ’56-os forradalomban kifejtett tevékenysége miatt először halálra ítélték, majd ezt életfogytiglani börtönre változtatták. Az SZDSZ alapító tagja, majd 1994-től országgyűlési képviselő.

62. Pribula Gyula – KGB – kárpát-ukrajnai születésű, több nyelven beszélő orosz állampolgár, aki a szovjet Déli-Hadseregcsoport parancsnokságán tolmács volt. Házasságkötéssel szerzett magyar állampolgárságot, majd a Hungarofruct-nál dolgozott vezető beosztásban.

63. Simics Sándor („Szása”) – KGB – szovjet állampolgárból házasságkötés útján szerzett magyar állampolgárságot. Az 1970-es és a ’80-as években több évig Benkei András belügyminiszter titkárságának vezetője volt.

64. Szende Iván András – Moszad – Az „Ügynök voltam Magyarországon” – című 2002-ben megjelent könyvében részletesen beszámol arról, hogy az 1970-es és a ’80-as évek elején a BRFK Állambiztonsági Szervének III/II-es alosztályán dolgozott, mint kémelhárító tiszt, majd újságíró lett. A könyvében írja, hogy „Éveket töltöttem a Közel-Keleten”, de arról nem tesz említést, hogy ezalatt Izraelt értette. A könyve arról sem szól, hogy Izraelben, mint volt kémelhárító disszidenst részletesen kihallgatták, majd átszervezték és a rendszerváltozás után visszaküldték Magyarországra. Jelenleg az In-Kal Security egyik vezetője.

65. Tamás Gáspár Miklós (1949. Erdély) – Securitate (román titkosszolgálat) – diplomáját Romániában szerezte, az 1980-as években jött Magyarországra, majd Budapesten az V. kerületben egy „disszidens” család négy szobás lakásába költözött, ezért ekkor az V. kerületi tanács jogcím nélküli rosszhiszemű lakosnak nyilvánította. Ez után a Ceausescu-i titkárságról egy levél érkezett a Kádár titkárságra, kérve, hogy a román munkásmozgalom két harcosának a gyerekét ne tegyék ki a lakásból. Az SZDSZ egyik alapítója és jelenleg politológusként tevékenykedik.

66. Veres György – KGB – Moszkvában a Nemzetközi Kapcsolatok Egyetemén, az IMO-n (Insztitut Mezdnarodnyik Odnosényij) tanult, amit, a KGB diplomataképzőjét tartanak számon. A „rendszerváltozás” után Nagy Györggyel és más IMO-s társaival létrehozták a WALLIS Holding Kft-t, amely a saját anyagi gyarapodásaikon kívül hivatott volt az MSZP anyagi hátterét is biztosítani. A WALLIS Kft. Első bejegyzett székhelye a Budapest, II. ker. Kondorkert u. l. szám alatt volt, mely villarészt 1996. októberében – a sajtóból ismert módon – dr. Gál Zoltán, az országgyűlés akkori elnöke vásárolta meg. (A WALLIS nevével akkor is megismerkedhettünk, amikor a libatenyésztők ötmilliárd forintos eltűnt pénzük után tüntettek. Ekkor a sajtóból értesültünk arról, hogy e cég neve szerepelt a felvásárlók között.)

67. Zubek János – KGB – határőr főtiszt, a „rendszerváltozás” előtt a BM Határőrség szóvivője, majd az MSZP sajtófőnöke lett. Tökéletes orosz nyelvtudása és szovjet baráti kapcsolatai révén segítette a két ország közötti olajügyletek lebonyolítását.

68. Szilágyi Sándor („Saci”) – CIA – alföldi származású értelmiségi, aki kezdettől fogva a Beszélő egyik szerkesztője. A Bp. VIII. Dankó utcai lakásán a demokratikus ellenzék un. „Salom” csoportja részére szervezi a „Repülő Egyetemet”. Főleg ebből a csoportból kerülnek ki az SZDSZ alapítói. Szoros kapcsolatot tartott a budapesti USA nagykövetségen dolgozó Baltimore úrral.

69. Dr. Vajda József – Moszad – MNVK 2. Csoportfőnökség és a BM III/IV-es Csoportfőnökség közötti összekötő-tiszt. Az Apró családdal közvetlen rokonságban áll.

70. Zoltai Gusztáv /Zucker Gerzson) – Moszad – volt munkásőr, a Vigadó kultúrcentrum egykori igazgatója, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója.

71. Lazarovits Ernő – Moszad – A Mazsihisz külügyi vezetője, Németh Péter újságíró, illetve főszerkesztő apósa.

72. Radványi (Reinitz) Dezső (1922. Bp. an. Hölczermacher Olga) – KGB és Moszad – 1945. január 16-án kezdi szervezni Budapesten az MKP V. ker-i pártszervezetét, majd politikai nyomozótiszt. Az ÁVH alapító tagja, s mint ÁVH-s őrnagy, a nevéhez fűződik a STANDARD-ügy vizsgálatának irányítása. Volt a Magyar Rádió és a Magyar Televízió osztályvezetője is. 1956-ban a szovjet csapatok oldalán részt vett a forradalom leverésében.

73. Fröhlich Róbert – Moszad – A HM dandártábornoka, mint „tábori rabbi”.

74. Máté László (Bp. 1952. 01.24.) KGB és Moszad – szakközgazdász, 1973-től a KISZ-ben, 1981-től az MSZMP-ben látott el különböző tisztségeket. Az MSZP első főpénztárnoka, majd alelnöke. A kilencvenes évek elején számos állami vagyon magánosításában vett részt. A becsült magánvagyona 4-5 milliárd forint. Kettős, azaz magyar-izraeli állampolgár.

75. Dr. Jeszenszky Géza (1941. 11.10. Bp.) – CIA – 1966-ban szerzett diplomát az ELTE történelem-angol szakán. 1973-tól ösztöndíjas aspiráns volt az MTA Történettudományi Intézetében. 1976-től a MKKE adjunktusa, majd 1984-86 között a kaliforniai egyetemen, Santa Barbarában tanított. Az MDF alapító tagja, később országgyűlési képviselője, 1990-től külügyminiszter. Az 1970-es évektől a BM III/III Csoportfőnökség, majd a III/I csf. Munkatársa, az USA-ban pedig átszervezték.

76.Gabányi András Moszad a rendszerváltás előtt a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának munkatársa, de egyben Kádár Jánosné Tamáska Mária tanácsadója is. Jelenleg az Országgyűlés Sajtóosztályán dolgozik, mint főosztályvezető helyettes.

77.Jozef von Ferenczi - állítólagos sajtómágnás, a katonai elhárítás nyugatra kidobott ügynöke. Feladata a KGB-s érdekek érvényesítése és bomlasztás a nyugati magyarságnál, így a magyar érdekek háttérbe szorítása. Rossz nyelvek szerint nála nehezebb megállapítani azt, hogy mely szervezeteknek nem dolgozott, mint amelyiknek igen. Hovatartozására jellemző, hogy Horn Gyula dandártábornoknak lépteti elő, kvázi elismeri ügynöki munkáját.

78.Faragó András, az újonnan választott kormány, tehát Antall József első szóvivője. Miután idegen kötődése bizonyított volt, ezért azonnali hatállyal Göncz Árpád vette át, ahol is folytathatta több országra kiterjedő tevékenységét.
 

----------------------------------------


Olvasói levélben érkezett az alábbi négy név:

1. Acél György az MSZMP volt KB titkára nemcsak a szabadkőműves páholynak és a bécsi cionista szervezetnek volt a tagja, hanem 7 évig volt a HAGANA(az izraeli titkosszolgálat, a Moszad külső akciócsoportja) magyarországi rezidense is. A politikai és állami vezetőknek megküldött „szigorúan titkos” és „bizalmas” állambiztonsági jelentéseket minden érintett vezető – elolvasás és a hírigényének a ráírása után – a belügyi futárral visszaküldte a BM Titkárságának. Ezeket az anyagokat azonban Aczél elvtárs nem küldte vissza a Belügyminisztériumba, hanem az érdekesebbjeit külön futárral kivitette az előzőekben felsorolt szervezet bécsi központjába. Aczél elvtársnak az ilyen és más hasonló feladatok elvégésére külön futárja volt, aki nem volt más, mint az egyébként a vendéglátóiparban tevékenykedő Radics Sándor r. alezredes, a BM III-as Főcsp.főnökség szt tisztje, aki diplomata útlevéllel is rendelkezett a futári tevékenység ellátásához.

2. Kovács Lászlóról kiegészítés – Kovács elvtárs, amikor az MSZMP KB-ban, illetve a Külügyminisztériumban a magyar külkapcsolatokat irányította, e feladatainak ellátásához nemcsak a szovjet nagykövetség szakreferensével állt szoros „munkakapcsolatban”, hanem a Külügyminisztérium szovjet tanácsadójával is, aki valójában a főnöke is volt. (Ugyanis nemcsak a BM-ben és a HM-ben voltak szovjet tanácsadók, hanem a Külügyminisztériumban is.)

3. Harangozó Szilveszterrel kapcsolatos kiegészítés: Harangozó elvtárs, amikor a BM III/III-as csoportfőnöke és később, amikor a BM III-as főcsoportfőnöke volt, minden hét csütörtök délutánján személyesen találkozott Aczél György elvtársával és a miniszterek megkerülésével részletesen tájékoztatta őt az aktuális operatív helyzetről, különös tekintettel a „belső ellenzékre” és a kulturális területre vonatkozó titkos információkra. Ezeken a megbeszéléseken Harangozó elvtárs nemcsak jelentett, hanem feladatot is kapott, amiről általában nem tájékoztatta még a miniszterét sem.

4. Nagy Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt igazgatójával kapcsolatosan érkezett kiegészítés: 1990-ben részt vett az un. Ügynöklista készítésében, több példányt másolt magának is, ezekből még el is adott külföldi szervezeteknek – Moszad, CIA -. Kende Péter a titkosszolgálatokról írt könyvének a 280. oldalán pedig említést tesz arról, hogy egy magas beosztású állambiztonsági tisztnek a válófélben lévő felesége a lakáson megtalálta az ügynöklista másolatát. 1990-ben a feleség még a Nemzetbiztonsági Hivatalnál is megjelent a listával és fel akarta jelenteni Nagy Lajost, aki egy „Szöcske” gúnynévre hallgató munkatársával visszalopatta a listát. Forrás: ugynoklista.freeblog.hu/

 ÜGYNÖKLISTA
A III/III. központi állománya: nevek, beosztások, rangfokozatok

Kik szervezték be a hálózati személyeket? Kik működtették az állambiztonság rendszerét? A hvg.hu most azoknak az állambiztonsági tiszteknek és főtiszteknek a nevét sorolja fel, akik 1989-ben a BM III/III. Csoportfőnökség központi állományának tagjai voltak és a megyei osztályokat vezették.
Az állambiztonság szervezetét hivatalos (hivatásos) rendőri állományú, államilag fizetett munkatársak működtették. Ők szervezték a hálózatot, gyűjtötték és értékelték a hálózaton kívüli információkat, összehangolták az állambiztonsági rendszer különféle szereplőit, "operációkat" hajtottak végre, mindezzel teljesítették a rendszer politikai vezetőinek megrendeléseit.
Hányan lehettek? A Kenedi János történész által közölt kimutatás szerint 1971. január 1-én a Belügyminisztérium (BM) III. Főcsoport-főnökség központi szerveinél 3975-en voltak állományban, közülük 242-en szolgáltak a III/III. Csoportfőnökség központjában. Nagyjából hasonló létszámmal működtek közvetlenül a rendszerváltást megelőzően is: az alábbiakban közreadott 1989-ből származó listán 206 tiszt és főtiszt szerepel, valamint 32 tisztes és polgári alkalmazott (sofőrök, gépírók, objektumőrök), akiknek a nevét nem közöljük.
Publikáljuk viszont a III/III. - a belső reakció elleni � Csoportfőnökség központi állománya tiszti és főtiszti lajstromát, valamint a megyei rendőr-főkapitányságok mellett működő III/III. Osztályok vezetőinek nevét.
A közléssel szembeni aggályokra praktikus és jogi válaszaink vannak. A gyakorlatiasak: az egykori állambiztonsággal kapcsolatos múltról szóló tudományos közlésekben mára bevett gyakorlat lett az egykori tartók, hivatásos állományú tisztek, állambiztonsági vezetők névvel, beosztással és rendfokozattal való szerepeltetése. Az itt közölt nevek több, nagy példányszámban megjelenő újságban, könyvben, sőt tankönyvben is megjelentek már. Nem beszélve arról, hogy a központi állománylista Kiszely Gábor Állambiztonság (1956-1990) c., több kiadást megélt sikerkönyvében - az általunk ismerettel lényegében megegyezően - már évekkel ezelőtt megjelent.
A gyakorlati érveknél azonban talán fontosabbak a jogiak. Az "ügynöklistát" publikálni szándékozó Poltical Capital (PC) március 2-i közleményében az adatvédelmi törvény előírásaira hivatkozik. Az törvény 32. § (3) bekezdése szerint a tudományos kutatást végző szerv vagy személy személyes adatot csak akkor hozhat nyilvánosságra, ha az érintett abba beleegyezett, vagy az a történelmi eseményekről folytatott kutatások eredményeinek bemutatásához szükséges. Érvelésük szerint mivel a PC korábban publikált, de széles körben eddig nem ismert, tudományos munkák alapján állította össze listáját, ezzel eleget tesz annak a követelménynek, hogy az adatok a kutatási eredmények bemutatását szolgálják.
Meglehet, a PC-nek igaza van. De álláspontunk szerint az egykor az állambiztonság III/III. Csoport-főnökségéhez tartozó hivatásosok neve és beosztása - feladatukkal összefüggő személyes adata - még akkor is közölhető, ha a hálózati személyeké, a hálózaton kívüli kapcsolatoké, a titkos és a szigorúan titkos tiszteké nem.

� 2 �

Az adatvédelem alaptétele, hogy személyes adat csak az érintett hozzájárulásával vagy akkor közölhető, ha arról törvény rendelkezik. Márpedig az adatvédelmi törvény 19. § (2) bekezdése értelmében az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv hatáskörében eljáró személyek neve, beosztása vagy besorolása és munkaköre - ha törvény másként nem rendelkezik - bárki számára hozzáférhető, nyilvános adat. Márpedig a III/III. ilyen szerv volt.
A törvény természetesen bizonyos megszorításokra ad lehetőséget. Így például ha az adatokat állami vagy szolgálati titokká nyilvánítják, nem szabad kiadni és publikálni őket. Csakhogy a Dunagate-botrány nyomán 15 éve, "jogutód nélkül" felszámolt III/III. iratai 1995 óta nem titkosak többé. Emellett az Alkotmánybíróság 60/1994. (XII. 24.) határozata leszögezte, hogy a nemzetbiztonsági érdekre a III/III. Csoportfőnökséggel kapcsolatban nem lehet hivatkozni. (Egy öt évvel későbbi határozata szerint csak a többi egykori szolgálat esetében jöhet szóba a nemzetbiztonság érdeke a nyilvánosság korlátozása indokaként.)
Az általunk közölt központi állománylista 1989-ből származik, valószínűleg az év második feléből. Csak a tisztek és főtisztek nevét közöljük, az alacsonyabb beosztásúakét és a polgári alkalmazottakét nem. Az osztály- és alosztályvezetők neve mindegyik felsorolásban az első helyen van.
A megyei rendőr-főkapitányságok mellett működő III/III. osztályok vezetői listája 1989. január 30-i állapotot tükrözi.

Egyik sem volt jogállami
�A rendszerváltás előtt Magyarországon nem volt jogállam, ezért a titkosszolgálatok működése nem lehetett jogállami" - fogalmazott a Sólyom László vezette szakértői bizottság, amelyet 2002-ben Medgyessy Péter kormányfő bízott meg azzal, hogy véleményezzék az ügynökmúlt feltárásával kapcsolatos helyzetet és törvényalkotói teendőket. A Sólyom-bizottság tehát az összes pártállami titkosszolgálat � nem csak a III/III. � esetében mondta ki, attól, hogy részben jogszabályok alapján is működött és "esetleg technikailag" ugyanazt végezte, mint a jogállami nemzetbiztonsági szervek (kémelhárított és hírszerzett), még nem vált jogállami módon működővé. Az Alkotmánybíróság volt elnöke vezette grémiumban helyet kapott Bence György filozófus, Boross Péter volt miniszterelnök, Gálszécsy András volt titokminiszter, Gecsényi Lajos, az országos levéltár főigazgatója, Györgyi Kálmán egykori legfőbb ügyész, Hack Péter, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának egykori elnöke és Majtényi lászló volt adatvédelmi biztos.

1. A III/III. központi állománya: nevek, beosztások, rangfokozatok
2. Hivatásos lista 1.
3. Hivatásos lista 2.
4. Hivatásos lista 3.
5. Hivatásos lista 4.
6. Megyei osztályvezetők

BM III/III. [belső reakció elhárító] Csoportfőnökség
Dr. Horváth József vezérőrnagy, csoportfőnök
Kovács János százados
Eshvégh Miklós alezredes
Dr. Földvári László alezredes
Berecz Károly pártbizottsági titkár

BM III/III. Csoportfőnökség Titkárság
Dr. Szabó Éva főhadnagy
Bodnár Béla százados

� 3 �

Nákic Gyuláné hadnagy
Molnár Andrásné hadnagy
Zima Péter nyug. alezredes
Dr. Békési András nyug. alezredes
Dr. Balázs Tibor nyug. alezredes
Lunczer Ferenc nyug. alezredes

BM III/III-A Önálló Alosztály [a párt és a kormány vezetőinek operatív biztosítása]
Solti László alezredes
Tóth Kálmán százados
Kocsis András százados
Varga István százados
Bodnár Géza főhadnagy
Kovács Lajos főhadnagy
Pár Antal főhadnagy
Nagy Lajos hadnagy
Unatényi József százados
Lázár Rezső hadnagy
Zsömle Vince főhadnagy
Fehér László hadnagy
Pék József százados
Zámbó Árpád százados
Endre Dezső hadnagy
Szemenyei Pál főhadnagy
Bódi Sándor hadnagy

BM III/III-1. Egyházi Reakciót Elhárító Osztály [korábban: Az egyházak vonalán tevékenykedő ellenséges elemek elhárításáért felelős osztály]
Tóth Ferenc alezredes
Siklói Györgyné őrnagy
Kovács Endréné főhadnagy

BM III/III-1-a. Alosztály [a római katolikus egyházzal szembeni elhárítás]
Erős Lajos őrnagy
Kuburczik István őrnagy
Budai Miklós százados
Császár László százados
Bálint Balázs főhadnagy
Péter-Bartha Gábor hadnagy
Salamon Tibor őrnagy
Sipos Zoltán hadnagy
Évinger István őrnagy
Dr. Varga István százados
Szabó János főhadnagy
Keresztes Mihály százados
Krám István százados

BM III/III-1-b. Alosztály [a római katolikus egyházi vezetéssel és intézményekkel szembeni elhárítás]
Ács Péter alezredes
Horváth Attila alezredes
Bana Géza őrnagy
Haibach Ádám százados
Takács Gábor százados
Bagó Ottó hadnagy

� 4 �

BM III/III-1-c. Alosztály [a protestáns és más egyházakkal szembeni elhárítás]
Reményi Géza őrnagy
Varga Lajos őrnagy
Móricz János alezredes
Horváth István hadnagy
Sugár Sándor őrnagy
Szolnoki József százados
Bándi Ferenc alezredes
Szekeres Ferenc főhadnagy
Király István százados
Sebestyén Gábor hadnagy
Bácskai Mihály százados
Horváth Gyula százados
Nagy István százados
Vágó János főhadnagy
Boros László főhadnagy

BM III/III -2-a. Alosztály [a felsőfokú oktatási intézményekkel szembeni elhárítás]
Ksenicz Tibor őrnagy
Körmendi Ernő őrnagy
Kazinczy Gusztáv százados
Mátrai György százados
Nagy László alhadnagy II.
Horváth György százados
Terényi György százados
Bálint Ferenc százados
Dr. Kaizinger Zoltán hadnagy
Tóth Mihály hadnagy
Molnár Ferenc hadnagy
Tóth Sándor százados
Branstetter Gyula százados
Samu Mihály hadnagy
Karmos Gábor hadnagy

BM III/III -2-b. Alosztály [az ifjúságellenes reakciós erők elhárítása]
Herbán Tibor őrnagy
Bodorics István főhadnagy
Szíjártó György főhadnagy
Szabó Károly főhadnagy
Göncz Ernő őrnagy
Horváth Tibor főhadnagy II.
Kovács László hadnagy I.
Dominek Ferenc őrnagy
Makai Ferenc alezredes
Blaskó Imre főhadnagy
Tatai József főhadnagy
Törzsök István százados

BM III/III - 3. Ellenséges személyeket elhárító, rendkívüli eseményeket felderítő Osztály [korábban: A társadalomra veszélyes, ellenséges, azaz "F"-dossziés személyek ellenőrzésének szervezéséért; a jelenleg is aktív, volt politikai elítéltek, valamint az írásbeli izgatást elkövetők elhárításáért felelős osztály]
Hanusz Gyula ezredes
Csizmadia Antalné hadnagy

� 5 �

BM III/III-3-a. Alosztály [az "F" (azaz figyelő)-dossziés személyekkel és politikai elítéltekkel szembeni elhárítás]
Dr. Kovács János őrnagy
Kérdő István alezredes
Pálinkás Pál főhadnagy
Farkas Antal százados
Gertner András százados
Kovács Ferenc alezredes
Plézer Viktor főhadnagy
Domján Lajos százados
Bencs László főhadnagy
Kalauz Lajos hadnagy

BM III/III-3-b. Alosztály [írásos elkövetők felderítése]
Sóty Tibor őrnagy
Papp Gábor őrnagy
Ács Tibor hadnagy
Tokaji Lajos százados
Bíró György őrnagy
Csapó Károly százados
Holló Aladár főhadnagy
Kovács Lajos hadnagy
Gadányi Iván őrnagy
Zsikó Imre főhadnagy

BM III/III - 4. Ellenséges ellenzék fő erőit elhárító Osztály [korábban: a kulturális területeken tevékenykedő ellenséges személyek elhárításáért felelős osztály]
Forgács Lajos őrnagy
Nagy János százados
Oláh Éva hadnagy

BM III/III-4-a. Alosztály [radikális ellenzék elhárítása]
Nagy István alezredes
Szenes Gézáné százados
Varsányi István főhadnagy
Tamás Zoltán hadnagy
Tóth Endre százados
Kertész László százados
Fazekas István százados
Boros Pál főhadnagy
Kredits László főhadnagy
Béndek János főhadnagy
Troll György hadnagy

BM III/III - 4-b. Alosztály ["szektásnak" minősített, egykori és aktív párttagok, trockisták, álbaloldaliak elhárítása]
Peredi György százados
Vellai Tibor őrnagy
Pénzes Pál őrnagy
Nagy László hadnagy I.
Markotán Gyula főhadnagy
Horváth József alhadnagy
Kovács István hadnagy
Nagy István százados
Urbán Tibor főhadnagy

� 6 �

BM III/III-4-c. Alosztály [a nemzeti/népi ellenzék elhárítása - ide tartoztak a nemzetiségek is]
Kékesdi L. Gyula százados
Jámbor Imre százados
Veres László százados
Pásztor Béla hadnagy
Gábor László őrnagy
Augusztini Tamás főhadnagy
Szabó Pál hadnagy
Csüllög Sándor százados
Kristál Ervin hadnagy
Rácz László alhadnagy

BM III/III-5. Kulturális terület védelmével foglalkozó osztály
Szelőczei István őrnagy
Szelezsán Olga hadnagy

BM III/III-5-a. Alosztály [kiemelt objektumok védelme]
Kazai Zoltán őrnagy
Majda Péter százados
Lád Károly főhadnagy
Barna János őrnagy
Böszörményi György százados
Harmados György főhadnagy
Varga György őrnagy
Gáspár Gellért százados
Szekulesz István főhadnagy
Schukkert András alhadnagy
Kovács László hadnagy II.

BM III/III-5-b. Alosztály [a kulturális vonalak védelme]
Dr. Izsó Attila százados
Kassai József alezredes
Végvári József őrnagy
Érsek József százados
Nagy Csaba főhadnagy
Borsos Gábor százados
György János hadnagy
Kovács Károly hadnagy
Czéh Károly alezredes
Bíró Sándor alezredes
Magyar Péter százados
Török Zoltán hadnagy

BM III/III-6. Ellenséges propagandaanyag készítését és terjesztését elhárító osztály
Jávor Miklós alezredes
Szabó Zoltán főhadnagy

BM III/III-6-a. Alosztály [akciók végrehajtása]
Udvardi Ernő őrnagy
Bocsor István főhadnagy
Molnár József hadnagy
Bogdán László hadnagy

� 7 �

Hajnal Zoltán őrnagy
Falvi István főhadnagy
Csillag József hadnagy
Bajnai Gyula hadnagy
Solymosi István hadnagy
Rovó József hadnagy

BM III/III-6-b. Alosztály [akciók végrehajtása]
Szabó Balázs őrnagy
Horváth Tibor őrnagy
Lőrincz Árpád hadnagy
Lakatos István alhadnagy
Hajós Sándor százados
Lantos László százados
Szabó József hadnagy
Berényi Mátyás százados
Kummer György hadnagy
Korpás Lajos hadnagy

BM III/III-7. Jelentő szolgálatért, belső elhárítási adattárért felelős osztály
Mészáros Béláné alezredes
Földi Géza alezredes
Csallóközi Csaba százados
Pálfalvi György főhadnagy
László Gábor őrnagy
Koltai László százados

Megyei rendőr-főkapitányságok III/III. osztályainak vezetői
Baranya: Dolmány László alezredes
Bács-Kiskun: Balogh Bertalan őrnagy
Békés: Szloszjár György őrnagy
Borsod: Butykai János alezredes
Csongrád: Balogh Viktor százados
Fejér: Gellér József őrnagy
Győr-Sopron: Lakatos Imre alezredes
Hajdú-Bihar: Jenei Sándor alezredes
Heves: Bányai Gábor őrnagy
Komárom: Nagy Lajos százados
Nógrád: Karczagi Tamás őrnagy
Pest: Molnár László dr. alezredes
Somogy: Balogh György dr. százados
Szabolcs-Szatmár: Kerecsény László százados
Szolnok: Jankovics Pál őrnagy
Tolna: Gál István őrnagy
Vas: Baráth Ernő százados
Veszprém: Molnár István alezredes
Zala: Varga János százados

Források:
Cseh Gergő Bendegúz:
A magyarországi állambiztonsági szervezetek intézménytörténeti vázlata. Trezor, 1. (1999) 73-90.
Kenedi János: K. belügyi iratfelmérő jelentése a kastélyból. Magvető, Bp., 2000.
Kiszely Gábor: Állambiztonság (1956-1990). Korona, Bp., 2001.
politicalcapital.hu/
lista/vazlat.htm

� 8 �

Révész Béla: Az állambiztonságtól a nemzetvédelemig.
(A belső biztonsági szolgálat átalakításának alternatívái a rendszerváltás idején).
Szegedi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karának Tudományos Bizottsága, Szeged, 2003.
Ügynökök és akták. Szerk. Halmai Gábor. Soros Alapítvány, Bp., 2003.
Kapcsolódó anyagok:
  Az ombudsman bezúzta a Political Capital ügynöklistáját
  Tizenöt éve robbant ki a Dunagate
  Nyilvánosságra hoznák az állambiztonsági iratokat
    Folyt. köv.
    Ügynökörvény
  Németh Miklós cáfolja az Antallnak adott lista megrendelését
  Kommunisták az ügynökhálózaton kívül és belül
  Az ügynökbeszervezés még 1989-ben is gőzerővel folyt
  Állambiztonsági értelmező szótár
  Gál Zoltán: nem láttam az Antall Józsefnek átadott listát
  Egyházi ügynöklista a Magyar Narancsban
  Dávid: hiányosak az állambiztonsági iratok
  Újabb állambiztonsági iratokat adnak át a levéltárnak

2005. március 04. 10:50
Utolsó módosítás: 2005. március 04. 11:58 Forrás: utolag.com